2007 elején minimális gesztusokból építkező akvarelleket kezdtem el készíteni. Görbe csíkokat húztam egymás mellé úgy, hogy az első csíkot tetszőleges helyen, módon festettem meg, a következő alakját azonban befolyásolta az előző, mert szorosan ahhoz idomult, illetve belekerültek új torzulások is, amelyek aztán a további csíkok formáját befolyásolták. Ez által egy hullámzó mozgás jött létre és egy szabálytalan ritmus. A festéket hagytam alakulni, nem zavart, ha az ecset egy idő után már nem hagyott nyomot, sem az, ha elfolyt a festék, sokat bíztam a véletlenre. Egyedül arra figyeltem, hogy az adott csík mindig az előző mellé kerüljön szorosan. Így nemcsak a hullámvonalak szélei, hanem a változó anyag (sűrűbb, hígabb festék, elfolyások) is segített a ritmus kialakításában. Az érdekelt, hogyan lehet minimális eszközökkel érdekessé tenni egy felületet, mennyire tudom irányítani a festéket és rákényszeríteni az akaratomat, milyen eltérések lesznek a hasonló módon, azonos anyaggal előállított csíkok közt.
