Hasonló képek I.

A Google keresőrendszer egy ideje már nem csak szöveg, hanem kép alapján is tud információt keresni egy speciális oldalán (images.google.com). Bármilyen tetszőleges képet feltölthetünk és ha az valahol már megtalálható az interneten, visszakeresi a forrást, akár szerzőt, címet, egyéb adatot is kideríthetünk ily módon. Ha azonban olyan képet kérdezünk le, mely nem kering semmilyen internetes oldalon (például saját magunk által készített bármilyen fotót), természetesen így a forrást nem tudja megadni, viszont ajánl néhány „Hasonló képet”, melyeknek segítségével továbbléphetünk kutatásainkban. Főleg szín, színek aránya, s valamilyen szinten strukturális elrendezés, kompozíció alapján választja a „hasonló képeket”, nem tematika, műfaj, stílusirányzat, alkotó szerint. Ennek eredményeként igen változatos skálát kaphatunk, ha megkérjük a Google-t, mutasson nekünk képünkhöz hasonlókat.

Peternák Anna: Hasonló képek I.
2011, 6 db 40 x 40 cm-es vászon, akril, 6 db A3-as print

Elvégeztem egy kísérletet, festettem hat, szerintem meglehetősen hasonló festményt, a modell egy csap volt és a véletlenre bíztam, hogy a képek között milyen eltérések legyenek; úgy festettem, hogy csak az ábrázolandó látványt néztem, a vásznamat nem. Bizonyos mozgások visszatérnek mindegyik képnél, ahogyan fokozatosan betanulta a kezem a fő formákat, ezeket önkéntelenül is ismételtem, ennek következtében számos hasonló gesztust lehet felfedezni a festményeken. Ezután lefotóztam a képeket és megkérdeztem a Google-t, mit szól hozzájuk, szerinte hasonlítanak-e. Különböző fotókat adott ki mind a hat képre, bár kettőnél volt pár egyezés, tehát tulajdonképpen kiderült, melyik két kép hasonlít szerinte leginkább, azonban közel sem ítéli egymáshoz olyan hasonlónak ezeket a festményeket, mint a mi szemünk. A hasonlóság kérdése foglalkoztatott e kutatás kapcsán, olyan kérdések, hogy milyen közös pontokat találhatunk két dologban (jelen esetben festményekben), milyen szempontok szerint vizsgálhatjuk a tárgyak tulajdonságait, s biztos-e, hogy csak a mi szempontjaink számítanak e kérdés megítélésében, nem lehetnek-e érdekes „meglátásai” egy más rendszernek, mely előre programozott algoritmusok szerint dolgozik, tehát objektív, jobban, mint mi.

Peternák Anna: Hasonló képek I.Peternák Anna: Hasonló képek I.Peternák Anna: Hasonló képek I.

Peternák Anna: Hasonló képek I.Peternák Anna: Hasonló képek I.Peternák Anna: Hasonló képek I.

Peternák Anna: Hasonló képek I.Peternák Anna: Hasonló képek I.Peternák Anna: Hasonló képek I.

Peternák Anna: Hasonló képek I.Peternák Anna: Hasonló képek I.Peternák Anna: Hasonló képek I.

„Peternák Anna munkájában a festmények egy kísérletező folyamat részei. Az alkotási folyamat egyik vezérelve a véletlen. Egy majdhogynem véletlenül kiválasztott, mindennapi térrészletet (a műterem sarka) fest behunyt szemmel, anélkül, hogy a vászonra nézne. Majd az elkészült képet lefotózza – kóddá alakítja –, feltölti a Google képkereső programjába, és megnézi, hogy a keresőrendszer milyen „hasonló képeket” kínál fel a keresés eredményeként. A Google nemrégiben vezette be új szolgáltatását, ami képi információk alapján is képes a keresésre. Ismert tézis, hogy a digitális kép anyagiságát vesztett kóddá vált csupán, mint ahogyan a minket naponta körülvevő képtömeg nagy része is digitális információk halmaza. A mű szemlélése során felfejthetővé válik a legismertebb internetes keresőrendszer információkezelési stratégiája, láthatóvá válik, hogy milyen vizuális elemek alapján szelektál. A Google nem tesz különbséget médiumok és műfajok között – számára a kép valóban puszta kód, legyen szó absztrakt vagy hiperrealista festményről, sajtófotóról, gyerekrajzról vagy grafikáról.” Idézet a Crossmedia kiállítás katalógusából (Labor, Budapest, 2011. dec. 8.-12.) Kurátorok és a katalógus szerzői: Kenéz Réka, Lukács Viola, Márton Zsófia Eszter, Rechnitzer Zsófia, Szalipszki Judit

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.